Thrillert forgathatnánk a Feneketlen-tó legendájából – és még egy sornyi másikból is

Hazánk tele van kisebb-nagyobb tavakkal és olyan bámulatos történetek fűződnek hozzájuk, amelyekből egy-egy egész estét horrorfilmet vagy Disney mesét lehetne forgatni.

Csak egy a gond: fürödni az alább tárgyaltak közül egyikben sem lehet, kirándulóhelyként viszont működnek. Mutatjuk, mi a helyzet a Feneketlen-tóval, és hol találod a Kígyókirályt!

Agyag, víz, menekülés

A budapesti Feneketlen-tó helyén egykor téglagyár működött, ugyanis a Duna kanyargásának köszönhetően az egykori mocsaras területre nagyon sok agyag halmozódott fel. A munkások az agyagot egy hatalmas gödörből ásták ki egészen addig, míg egy forró vizű forrás hirtelen el nem árasztotta az egészet. Állítólag olyan gyorsan tört fel a víz a talajból, hogy a melósok szerszámaikat hátrahagyva menekültek a gödörből. Sokáig azt suttogták, hogy a tó alján számos téglagyári dolgozó holtteste fekszik még. Ennek a szóbeszédnek valóban volt alapja, mivel egy időben több halott embert bukkant a tó felszínére, de ők valószínűleg háborús halottak voltak. Az egész sztoriból annyi bizonyos, hogy akkor keletkezett a tó, amikor a 19. század végén bezárták a gyárat, így az agyaggödröt szépen lassan feltöltötte a talajvíz.

A Feneketlen-tó, háttérben a Bartók Béla út. Fotó: Fortepan

Hajót építeni nagy királyság

A pátkai vár fia, Deli nagy szerelemre lobbant a szomszéd vár királylányába, de mielőtt elnyerte volna kegyeit, három próbára kellett teljesítenie és ezzel bizonyítani rátermettségét vetélytársával szemben. Első feladatként egy medvét kellett puszta kézzel legyőzni, második feladatként felvonóhidat kellett építeni, a harmadik próba során egy különleges járművet kellett építenie, amivel érte megy a szeretett hölgyért. Míg az ellenfele fényes hintóval jelent meg a vár előtt, addig Deli a Tisza-tó vizét tóvá duzzasztotta, vitorlás hajót épített és azzal csapatott el a kedveséért. Állítólag, így jött létre a Pátkai-tó Fejér megyében.

El lehet tűnni a Föld színéről

Vas megyében fekszik a Fekete-tó névre hallgató jégkori lápos terület.  Az ingoványról számos helyi misztikus történet született, hiszen emberek, állatok tűntek el egyik pillanatról a másikra a mocsárban, ami igazán ’jó táptalaj’ a népi mendemondák születéséhez. A Fekete-tó anekdotája így szól: a tó közepén régen egy templom állt, és az egyszer a karácsonyi miséről egy istenfélő asszony elkésett.  Ez annyira bántotta őt, hogy szégyenében szó szerint elsüllyedt a templommal együtt. A helyiek esküsznek rá, hogy a történetben van némi igazság, mivel minden karácsonykor csengettyűszó hallatszik a láprét felől.

A Fekete-tó lápja. Fotó: Wikipedia

Győzd le a Kígyókirályt: minden évben egyszer

A Vasvári-tó közepén egykor egy hatalmas vár állt. A vár ura kiszemelt magának egy fiatal lányt és annak akarata ellenére elvette feleségül. Az persze mást szeretett, bizonyos Gyana Gézát (épp messze harcolt), ezért a lány elkeseredettségében megátkozta az egész várat, mire az elmerült a víz alá. Géza persze hazatért és bánatában belevetette magát a tóba, de a szerelmesek nem haltak meg, hanem egy varázslatnak köszönhetően éltben maradtak és mai napig együtt élnek (boldogan!) a tó mélyén. A monda egy Kígyókirályról is beszámol, akinek a vár kulcsa a nyakába (hova máshova) van akasztva, és ha valakinek sikerül elvennie a kulcsot, azzal az átok megszűnik, és a két szerelmes felkerül a föld felszínére. A Kígyókirály elvileg minden szilveszterkor kiemelkedik a vízből.

A Rózsák könnyei 

Szabadkát a 18. század végén járvány, aszály sújtotta és Palics gazda úgy vélte, ez mind a Rózsa család hibája, akik boszorkányokkal cimborálnak. Elkezdődött a boszorkányüldözés, az indulatok tetőfokán a nép felgyújtotta a család házát, mire hatalmas vihar keletkezett, amelyben egy villám agyoncsapta a rágalmazó Palicsot, Rózsáék házának helyén pedig egy tó keletkezett. A lakossági sokáig kerülte a Palicsi tavat, amelynek vize keserű, a helyiek hite alapján Rózsáék könnyeitől.

(Forrás: Őrség, Hévíz, Area51, Provertes, Ilovedunakanyar )