Tények Vízkeresztről

Tudod miről szól vízkereszt ünnepe? És hogy van olyan ország, ahol ilyenkor ajándékot kapnak a gyerekek?

A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától  vízkeresztet követő vasárnapig tart, ilyenkor szokás lebontani a karácsonyfát. Emellett vízkereszt a farsangi időszak kezdete is.

A megjelenés motívumai

Vízkereszt, azaz Epifánia ünnepe a második legrégibb keresztény ünnep a húsvét után. Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe, ezt a hármat:

A napkeleti bölcsek

Az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Megtalálták a gyermeket, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A bölcsek a pogányságot képviselték, ezáltal az ünnep azt is jelképezi, hogy az emberré lett Isten nem csak az ószövetségi választott népnek  mutatkozott meg, hanem a pogányoknak is. Nyugaton ennek a momentumnak hangsúlyosabb az ünneplése.

Jézus megkeresztelkedése

Amikor Jézus harmincéves lett, Keresztelő János megkeresztelte a Jordán folyóban. Ekkor a Biblia szerint az Atya szózata hallatszott, és a Szentlélek galamb képében alászállt rá, ezáltal a teljes Szentháromság is kinyilvánította magát az emberiség előtt. Keleten ez a hangsúlyosabb.

A kánai menyegző

Ehhez a naphoz kötődik még Jézus első csodatétele is, amikor a vizet borrá változtatta. János evangélista szerint „Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” . Ez volt tehát az első alkalom, amikor Jézus megmutatta isteni hatalmát.

A víz megszentelése

A keleti egyházak a kezdetektől vízkereszt ünnepén szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Egész évben ebből merítenek kereszteléshez és más szertartásokhoz, ahol szenteltvizet használnak. De kötődtek néphagyományok is a szenteltvízhez, aminek egyébként gyógyító erőt is tulajdonítanak. Régen megszentelték vele a házakat és az ólakat, itattak belőle a háziállatokkal.  Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a kapukra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.  Ez a 15. századi eredetű szokás egy népies tévedésen, a házszentelés során felírt Christus mansionem benedicat! (’Krisztus áldja meg a hajlékot!’) áldás C + M + B latin rövidítésének félreértésén alapul.

Befana ajándékot hoz

A mediterrán országokban nem csak vallási vonatkozása van január 6-nak. Az olaszországi hagyomány szerint Befana, a jó boszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz (hasonlóan, mint nálunk a Mikulás). Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban) süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon kapják az ajándékot karácsony helyett.