2018. Január 04.

Abban a vízben fürdünk, amiben a vízilovak

Kevés jobb dolog van télen, mint termálvízben áztatni magunkat és gyógyfürdők terén tényleg nehéz versenyezni Magyarországgal. Nemcsak gyógyvízben gazdag ország a miénk, hanem anekdoták terén is, lássuk tényleg egy vízben fürdünk-e a vízilovakkal!

Bak Anita

A lány, akinek csak az arca látszott

A Hévízi-tóhoz számos mesés elbeszélés kapcsolódik. Az egyik közülük Rezi Sándor esete, aki beleszeretett a közeli vár urának lányába. Az imádott nőt minden nap látta könyökölni a bástya mögött és addig nézte szépséges arcát, míg végül meg is harcolt a kegyeiért. Mikor találkozhattak, akkor derült ki, hogy azért üldögélt az annyit, mert járni nem tudott: béna volt mindkét lábára. Egy cigányasszony jóslatára az ifjú pár a tó partján épített magának házat, és annyit lubickoltak a vízben, hogy csodák csodájára a lány meggyógyult.

Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

Titokzatos remete

Úgy szól a fáma, hogy a Gellért-hegy egyik barlangjában egy remete tanyázott, akire vajákos emberként is tekintettek. A hegy lábánál található hőforrásban fogadta ’pácienseit’ és végezte misztikus gyógyító tevékenységét. Valószínűleg igencsak átütő sikereket ért el, hiszen egészen a 19. század végéig a forrás kissé iszapos volt, ami miatt a leghatékonyabbnak gyógyvízként tartották számon. Azon a helyen az első fürdőt a 13. században alakították ki (addig bárki szabadon hozzáférhetett a különleges vízhez), ez ma a Gellért-fürdő.

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

A vízilovak is a Szecskában fürdenek

Gyakran találkozni, azzal a híreszteléssel, hogy a Széchenyi-fürdő termálvizét a fővárosi állatkert is használja, azzal töltik fel ugyanis a vízilovak medencéjét. Utánajártunk, és a hír igaz! A mostani két állat, Tücsök és Jusztina (anya és lánya egyébként) ugyanúgy élvezik a termálvíz gyógyhatását, ahogyan mi!

A vízilovak külső és belső medencéjébe is tudnak tölteni a termálvízből, ha szükséges. A vezeték már a háború előtt kiépült, tehát a lehetőség azóta is fennáll, de nem minden egyes medencefeltöltésnél használják az állatkertben. A termálvízhez egy nagyméretű keverőcsap segítségével hideg vizet is adnak, hiszen a hetvenfokos víz túlságosan forró lenne az állatoknak.

Fotó MTI / Kallos Bea

A szoboszlói tenger

Közel száz évvel ezelőtt földgáz után kutattak Hajdúszoboszlón és a fúrások alkalmával a földgáz mellett a ’forró arany’, (furcsa illatú, barnás színű víz) is felszínre tört és elárasztotta a környéket. Az asszonyok akkoriban gödrökben mosták a ruhákat, és mivel sokáig álltak benne, számukra gyorsan egyértelművé vált, hogy izomfájdalmaik enyhülnek a beszivárgó víz hatására. A legenda szerint, a városvezetés felfigyelt erre a híresztelésre és ezért kezdték el vizsgálni a víz összetételét. Természetesen nemsokára a tudomány is igazolta az empirikus tapasztalatok helyességét. Külön érdekesség, hogy konyhasó koncentrációjának köszönhetően a termálvíz ötszörösen hígított tengervíznek tekinthető.

Fotó: MTI

De miért Rudas?

A Rudast a törökök ’zöld oszlopos fürdőnek’ hívták, mivel egy zöld oszlop díszítette akkoriban az épületet. Hogy mitől lett Rudas, az a nagy kérdés… az egyik teória szerint, a szemközti hajókikötő rúdjáról kapta a nevét. Egy másik felvetés alapján, az is lehetséges, hogy a rácok által használt „Rudna ilidzse” (ásványos fürdő) nevet egyszerűsítette a közbeszéd.

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Amikor az ördög szerelemre lobban

Harkány város megalakulásának egy egész kerek önálló legendája van, amiből a gyógyhatású forrás keletkezését se hagyták ki. Minden azzal kezdődött, hogy az ördög beleszeretett egy gyönyörű lányba, Harkába és feleségül szerette volna venni. Annyi tisztesség volt benne, hogy megkérte az anyjától a kezét, akinek nyilván nem tetszett, hogy az ördög legyen a veje. Azt találta ki, hogy csak akkor adja neki a lányát, ha elhordja a közeli kőhegyet reggelig. Az ördög már majdnem teljesítette a próbát, amikor Harka anyja elkezdett kukorékolni. Erre a többi kakas is rázendített, az ördög pedig azt hitte reggel van, ezért hatalmasokat ugrott és elmenekült a föld alá. Azon a területen kénes víz zúdult a felszínre, a harkányi gyógyvíz.

Fotó: MTI / Kálmándy Ferenc

Csodató az Alföldön

Az Orosháza melletti Gyopáros-tó (a helyiek becézésében csak Gyopi) gyógyító erejét az egyszerű emberek fedezték fel. A tóban kezdetben kendert áztattak, illetve lovakat fürösztettek, aztán szép lassan az emberek is rájöttek milyen jótékony hatása van a víznek. Nyáron szekérrel érkeztek a betegek az Alföld minden tájáról: a tó partján ástak egy-egy iszapos gödröt és abban üldögéltek, este pedig sátorban aludtakAz orvosoknak is feltűnt a nagy embertömeg és a sok csodálatos gyógyulás, ezért ők is elkezdték odaküldeni a betegeiket. Állítólag nemsokára már több száz ember tobzódott a környéken, el is nevezték ’Csodatónak’. Később a vízben rejlő ’mágikus gyógyerőt’ bebizonyítandóan egy gyógyszerész vegyelemzéssel állapította meg a víz kivételes összetételét és hozta nyilvánosságra, hogy miért alkalmas a tó vize fürdőgyógyászati célokra (magas kálium, nátrium, vas, jód tartalom miatt).