Ki vagy te, Télapó, és miért egrecíroztattad anno a gyerekeket?

Adunk egy eredettörténetet arról, honnan jön a Mikulás. Szerzőnk közben arról is mesél, ő hogyan élte meg, amikor megtudta, hogy nem is létezik. Megtudta?

Talán nagycsoportos ovis lehettem, amikor kezdett gyanússá válni ez a Télapó-ügy. Kisiskolásként már biztosan tudtam, hogy a pirosba bújt, jótevő öreg bácsi csak a mesékben létezik, mégis olyan jó volt összekacsintani a világgal, s továbbra is azt képzelni:

igenis eljön hozzánk, és telerakja a kisuvickolt csizmánkat.

Három ovis gyerekem természetesen vakon hisz benne, december 6-ához közeledve pedig velük együtt én is újra kicsit gyerek leszek. Elmúltam 32 éves, de biztos vagyok benne, hogy ez a titokzatos, ismeretlen, ismerős alak igenis létezik!

Miért ne metrózhatna Szent Miklós? Weixelbaum János múzeumpedagógus a püspöknek öltözve a Traditio Christiana társaság mikulásjárásán. Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

Nekem hosszú évekig Prof. Dr. Csoma Zsigmond agrártörténész és kulturális antropológus jelentette a Mikulást. Anyukám még ma is a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgozik, így gyerekként a Télapót is minden évben ott ünnepeltük.

Jól ismertem anya minden kollégáját, mégse vettem észre soha, hogy Csoma Zsiga bácsi van beöltözve. Azt hittem, hogy ő a Télapó.

Fiatal felnőtt voltam, amikor megtudtam: bizony soha nem az igazinak énekeltem vagy készítettünk aprócska ajándékot a nővéremmel. Sőt, még csak nem is egy vadidegen színész alakította a Nagyszakállút, hanem a Csoma Zsiga bácsi, akit már gyerekként is nagyra tartottam. Amióta tudom, hogy valójában ő nemcsak egyszerű professzor, hanem maga a Mikulás is, még jobban felnézek rá. Bármennyire hihetetlen, de szerintem ez a közkedvelt mesebeli lény úgy néz ki, mint ő! Ő beöltözve. Illetve nekem Prof. Dr. Csoma Zsigmond a Télapó.

Bizonyára mindenkinek saját elképzelése van arról, hogyan is néz ki a Télapó. Számos legenda és szóbeszéd él erről az alakról, sokan sokféleképpen jellemezték. Évtizedek alatt formálódott külseje és a hozzá kapcsolódó történet is. Végül Moritz von Schwind, német festő és meseillusztrátor képzelete nyomán, 1847-ben nyerte el végső formáját sokak kedvence:

ekkor vált elengedhetetlen kellékké a hosszú, fehér szakáll, a piros ruha, a hóprémes csuklya, és a gömbölyded testalkat.

De ne szaladjunk ennyire előre! A rengeteg féle alak egy tőről fakad, vagyis mindegyik Télapónak ugyanaz az őse: Szent Miklós. Sokan nem tudunk igazi életéről, de Kr. u. 270-280 körül születhetett a Kis-Ázsiában fekvő Patara kisvárosban. Alig volt 20 éves, amikor pappá szentelte püspök nagybátyja. Miklós busás vagyont örökölt szüleitől, de minden fillért szétosztotta a szegények között. Különösen az árva, nincstelen gyerekek sora érintette meg, de élete végéig önzetlenül segített minden bajba jutottan. Kivételes emberi cselekedeteiért a katolikus püspököt halála után szentté avatták.

Amolyan csapatépítés: a Mikulások Világkongresszusát 1957 óta minden évben Dániában rendezik meg. A világ minden tájáról érkeznek a Télapók, hogy tapasztalatot cseréljenek, megbeszéljék a mindenkit érintő kérdéseket, s hogy végre együtt élvezhessék a nyarat Koppenhágában. Fotó: Mathias Lövgreen Bojesen, MTI, EPA

Joulupukki, Julenissen, Santa Claus

Megannyi szóbeszéd eredménye a mai Télapó. A brit szigeteken és Amerikában karácsonykor érkezik Father Christmas és Santa Claus, akit egyesek VIII. Henrikhez kötnek: az angol uralkodó igazi karácsonyimádó volt, így az ajándékozás napját a béke, az öröm és a mulatozás ünnepére, vagyis karácsonyra rakatta. A skandináv néphiedelem szerint Julbukk, a fagyos tél démona hozott ajándékot a gyerekeknek, amiért nélkülözni kell a napfényt. Ő idővel azonosult a Lappföldön élő Joulupukkival, akit 1939-ben Bob May álmodott gyerekkönyvek lapjaira, kilenc szánhúzó rénszarvassal, köztük a pirosorrú Rudolffal.

A két világháború között a rokonszenves öregapó a Mennyben lakott, s onnan érkezett angyalok kíséretében, ma már azonban nemcsak Finnország, de Norvégia is magáénak vallja a Mikulást.

Az Oslótól 35 kilométerre fekvő városkában, Drøbakban lakik az igazi Télapó, akit Julenissennek hívnak – állítják a norvégok. Azonban a kanadaiak sem tétlenkedtek az elmúlt években: területi igényt nyújtottak be az Északi-sarkra, mert váltig állítják, hogy bizony az igazi Santa Claus otthona nem lehet más. Elég modern felfogású az ottani Télapó, ugyanis Télanyóval éldegél együtt és közösen már e-mailekre is válaszolnak. Eddig majd’ 20 millió gyerek levelére reagáltak, természetesen olyan nyelven, ahogyan íródott. Sokan sokfélék vagyunk. Szerintem minden országnak megvan a saját jótevője

Joulupukki, a lappföldi Mikulás elég gyakran repülővel közlekedik. A budapesti Liszt Ferenc reptéren kapták lencsevégre, és sehol egy árva rénszarvas vagy egy valamire való szán. Gyanús… Fotó: Kovács Tamás, MTI

Magyarország álláspontja

Az 1800-as évek végéig nálunk úgynevezett “láncos Miklós” és krampuszai járták az utcákat. Inkább félelmetes látványt nyújtottak, s az őket kísérő hangzavar ijesztő volt, nem pedig szeretetteljes. Betértek a gyerekes házakba, ahol különböző kérdésekkel bombázták az ottlakókat, imádkozásra buzdították őket, vizsgáztatták a kisebbeket. Aki jól teljesített, azt Miklós megajándékozta, aki nem tudott helytállni, büntetésből virgácsot kapott. A 20. században aztán a Mikulás már nem holmi igazságosztó bíró szerepét töltötte be, hanem egy kedves öregapóét, aki igyekszik minél több ajándékot adni az arra érdemes gyerekeknek. Talán ezt a marketingesek alakították így, talán a szülők nevelési célzattal. Egy viszont biztos: a Télapó jön, ad és tovaszáll.

A világon 380 millió gyereknek szerez örömet ezen a napon. 120 millió km hosszan suhan mesebeli szánján, s hogy egy éjszaka alatt végezzen, ezt a szerteágazó útvonalat hipergyorsasággal teszi meg: átlagosan 245 ezer km-t száguld másodpercenként. Nem kis teljesítmény ez egy nyugdíjas korú öregúrtól!

Idehaza több mint száz éve lopózhatunk be saját gyerekeink szobájába, s előtte kegyes hazugságokat eszközölve bírhatjuk őket jobb belátásra. Pedig a valóságban Szent Miklós úgy adott, hogy közben nem várt cserébe mást…

A segítőmanók minden apróságra figyelnek. Például, hogy a Télapó szakálla mindig szabványméret legyen, vagyis pontosan 30 cm hosszú. Fotó: Marjai János, MTI

Hajrá, Nagykarácsony!

Nálunk is él egy valódi, van ám saját Mikulásunk is. Bázisa Magyarországon hol máshol lehetne, mint Nagykarácsonyban? Itt nem egyedül él, hanem segítő manóival, akik egész évben azon fáradoznak, hogy a december 5-éről 6-ára virradó éjszaka zökkenőmentesen menjen. Meg is lehet őket látogatni, de mielőtt bemennénk a helyi Télapóhoz, csínytevéseinktől a kertben álló Jóság kútnál feltétlen szabaduljunk meg! Ugyan idén már lekéstünk róla, de jövőre el is küldhetjük neki kívánságlistánkat: akár e-mailben, akár hagyományos borítékban. Bízhatunk benne: a magyar Mikulás is kivétel nélkül válaszol minden levélre.

E-mail: info@mikulasfalva.com, postai cím: Mikulás, 2425 Nagykarácsony

Ennyi Nagyszakállú között könnyű elvészni. Egy valami biztos: éjszaka valaki megtömi a cipőnket, ha hiszünk a csodákban! Nevezhetjük őt akár Télapónak, Joulupukkinak, Mikulásnak vagy Csoma Zsiga bácsinak. Ugye ti is kiteszitek a tiszta csizmátokat az ablakba?

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt, MTI