Magyarország kúl

Magyar akáccal küzdenek a távol-keleti sivatagok ellen

Itthon fel sem figyelünk rá, annyira megszoktuk, hogy tele vannak akácfákkal az erdeink. Kínában és Dél-Koreában azonban új fegyverként tekintenek rá a klímaváltozás elleni küzdelemben, a harcostársak pedig magyar szakemberek.

Virágzó akác (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)

A klímaváltozással járó elsivatagosodás elleni küzdelemben segít a magyar akác, írja az Origo. Dél-Koreában és Kínában jó talajmegkötő képessége mellett a rendkívül magas fűtőértéke, a bútor- és faiparban való hasznosítása.

Itthon a fűtésszezon slágerterméke az akác, amelynek számos értékes felhasználási lehetősége is van. Ezekre a tulajdonságokra már régóta felfigyeltek a Távol-Keleten: Dél-Koreában és Kelet-Kínában, ahol az ottani szakemberek magyar szakértők segítségével törekszenek a fafaj termesztési technológiáját korszerűsíteni, különös tekintettel a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésére.

„Már hatodik éve dolgozunk együtt a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel az akác sokoldalú hasznosításán Dél-Korea területén belül mondta el dr. Rédei Károly, az MTA doktora, az MKSZN tudományos tanácsadója. „Az együttműködésben elsősorban innovatív eredményeinkkel veszünk részt, de kísérleti célra juttatunk ki szaporítóanyagot, csemetetermesztési technológiák bevezetését segítjük, és közreműködünk referencia erdősítések létrehozásában is. ”

Az akác a magyar erdők több mint 23 százalékát alkotja. Faanyagának fele tűzifaként hasznosul, de ipari célú hasznosítása rendkívül sokrétű, és kiemelkedő a méhészeti jelentősége is. Ázsiában az akác meghonosítása elsősorban talajmegkötő tulajdonsága miatt történt, az erózió elleni védekezésben töltött be jelentős szerepet. Méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagylevelű változatát egy időben még takarmányozásra is felhasználták.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top