5 érdekesség a Széchenyi Fürdőről

A legnagyobb és a legelső

A Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, becenevén a „Szecska”  nemcsak Budapest, hanem egész  Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Nyitása után 14 évvel, 1927 augusztusára elkészült a gyógyfürdő népfürdőszárnyainak bővítése, valamint egy fürdőstrand-uszoda is létesült. Ez volt a pesti oldal legelső uszodája. A bővítés 6900 m²-es területen valósult meg.  A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg 21 medence közül választhatnak a vendégek.

Fotó: Wikipedia / Andorka

Artézi fürdő

Zsigmondy Vilmos, a kor híres bányamérnöke előzetes tanulmányozás után arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Az elképzelést a közgyűlés 1868. március 4-én elfogadta. A kút fúrásának helyéül a mai Hősök terén az Árpád fejedelem lovasszobra előtti részt jelölték ki. A fúrás 1868 novemberében kezdődött el és 1878 januárjában fejeződött be. Az eredetileg Artézi fürdő néven emlegetett fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. 1913. június 13-án nyitották meg, már Széchenyi gyógyfürdő néven.

Fotó: Wikipedia / MJJR

Jobbra a szovjet katonák, balra a többiek

A fürdő forgalma a nyitástól kezdve egészen a háborúig, 1944-ig emelkedett. A második világháború során az épület megrongálódott, 20 százalékos károsodást szenvedett. De a háború után szinte rögtön megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, és már márciusban használni lehetett, a szeparált részeket a következőképpen hasznosították: a jobb oldali kádosztályt a szovjet katonák, a bal oldali kádosztályt és a női kádosztályt a lakosság vehette igénybe.

Fotó: nektar.oszk.hu
Széchenyi Fürdő, Budapest. 1942.

Vízhez kapcsolódó motívumok

A Széchenyi Fürdőt fürdőpalotának is nevezik, mert a belsőépítészeti megoldások a fürdőkultúrának vannak alárendelve, és az épület külső és belső díszítésében egyaránt fontos szerepet kapott a vízhez kapcsolódó motívumok alkalmazása. Stilizált vízi szörnyek, kagylók, halak, sellők az épület előtt álló kandelábereken, az épület külső díszein is megtalálhatók. Ezeket az elemeket a belső díszítésként használt oszlopfőkön, díszedényeken, valamint a csempéken is alkalmazták. Tehát bent úgy érezheted magad, mintha egy óriási vízi birodalomba csöppentél volna.

A kupola
Fotó: Wikipedia / Pierre Bona

Gyógyvíz ivásra és merülésre

A fürdőt ellátó első artézi kutat Zsigmondy Vilmos fúratta 1868 és 1878 között, a 970 méter mély kútból 74,5 fokos víz tört fel. 1936-ban fúrták a második kutat, Pávai Vajna Ferenc vezetésével: az 1240 méter mély kútból Európa legmelegebb hévízforrása tör fel, hőmérséklete 77 °C. A fürdő gyógyvize javasolt az ízületek degeneratív betegségeivel küzdőknek, valamint idült és félheveny ízületi gyulladások, ortopédiai, baleseti utókezelések kiegészítésére. De nemcsak medencék, hanem ivócsarnok is van a fürdőben, ahol  különféle belgyógyászati problémák kezelésére alkalmas vizet lehet inni. Így kívülről és belülről is kúrálhatja magát az ember.

Fotó: Wikipedia / HOGATT

+1: a víziló is gyógyvízben fürdik

A Fővárosi Állat- és Növénykert vízilova a fürdővizét a Széchenyi fürdőt is tápláló egyik forrásból kapja, mivel annak vegyi összetétele hasonlít a Nílus vizének összetételéhez.