Magyarország kúl

“Eljegyzem jövendőbelimet, kétszáz forintot ajánlok hitbér fejében.” Oké. De mi az a hitbér?

A házasságkötéseket régen is többféle jogi irat születése kísérte. A hitbért a házasság megkötése előtt általában írásban, sokszor házassági szerződés formájában kötötték ki. A megállapodást a menyasszony és a vőlegény, valamint tanúk írták alá és azt a jegyzőnél, vagy református községekben az anyakönyvi iratokat kezelő lelkésznél helyezték letétbe.
Különleges dokumentum került elő az orosházi Csepi Éva nagynénjének hagyatékából. A sok régi irat, fotó, kézzel írott szakácskönyv és háztartási könyv között lapult egy eredeti hitbér levél, 1897-ből. Ma már kevesen tudják, hogy a hitbér levél megírása szokás volt. Nevezték még jegybérnek, móringnak, vagy móringbérnek is. Ez volt az a díj, amelyet a férj a házasság megkötése és teljesítése esetére ígért a leendő feleségének, illetve amit a menyasszony a maga részére kikötött. Nem csak hozomány létezett tehát, amit a lány szülei adtak a házasságba, a férj is vállalhatott anyagi kötelezettséget. Ez az Alföldi régióban megszokott dolog volt. 
Ritkán látni ilyet, érdemes belenagyítani a képbe.

Forrás: Csepi Józsefné tulajdona

Fehér Ferencz és Fulár Julianna házassága egyébként példásan sikerült, öt gyermekük született: Ferenc, Etelka, Julianna, Eszter, Sándor.

Fehér Ferencz és Fulár Julianna, már házaspárként

“A dédpapám 58 éves korában, valamilyen gyomorbetegségben, a dédmamám 59 éves korában halt meg. Nagyon fejfájós volt, fiatal korában fejen ütötte a gémes kút rúdja. Valószínű ez is hozzájárult a halálához” – mondta a Magyarország Kúlnak Csepi Éva.
Különleges, régi iratra bukkant? Jelezze felénk, megkeressük, címünk: nlcafe@centralmediacsoport.hu

És akkor még:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top