A Black Friday nagy része kamu, inkább ne vegyél semmit!

Egyelőre földalatti mozgalomként üzemel a magyar "ne vásárolj semmit"-nap, igaz, itt egyelőre a plázákban sem folyik vér. Ám ami késik, nem múlik! Elmondjuk, miért jobb, ha pénteken száműzöd az internetet és remeteként vészeled át az őrületet.

Nézz szét a lakásodban és mondd meg őszintén: hány dolgot látsz, ami nélkül ellennél?

Ami, ha hirtelen nyom nélkül eltűnne, legalább olyan minőségben folytatnád az életed, mint most? Neked is van kacatos dobozod működő, de haszontalan cuccokkal, ugye?

Nem ítélkezünk, ha igen (természetesen mi is vastagon érintettek vagyunk), ez ugyanis, bármilyen furcsán is hangzik, nem a te hibád. Még mi, magyarok is, akik hivatalosan csak szűk húsz éve „élvezzük” a szabadpiac szépségeit, olyan svunggal tereltük rá magunkat a mértéktelen fogyasztásra, mintha nem lenne holnap, és ami még súlyosabb: mintha nem lehetne másképp.

Fotók: Neményi Márton

A túltolt fogyasztásnak szimbóluma is van, pár éve már Magyarországon is: a „ne vásárolj semmit”-nap (Buy Nothing Day) követői szemében november utolsó pénteke, azaz a Black Friday napján testesül meg minden, ami a kapitalizmusban rossz. A Fekete péntek intézményét Magyarország mindenféle zökkenő nélkül vette át, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy szükségünk van egy napra, amikor tömegek tapossák egymást szó szerint azért, hogy hazavihessék az akciósnak hazudott (erről később) lapostévét, ami nem is kell nekik,  azzal, hogy

„de hát most csak százötven, majd hülye leszek ott hagyni!”

A november vége évek óta a plázákban készült horrorisztikus YouTube-videókról szól; nem csoda, hogy világszerte elterjedt a Black Friday ellen felesküdött lázadók mozgalma, a Buy Nothing Day, azaz a Ne vásárolj semmit! napja. Az viszont meglepő lehet, hogy a kezdeményezés egészen régi: 1992-ben indította egy kanadai művész, Ted Dave. Bár több ország átvette, akkoriban még csak kis színes érdekességként, nem valódi társadalomkritikaként emlegették, annak ellenére, hogy Dave azt szerette volna, ha ezen a napon mindenki megvizsgálná saját fogyasztói társadalomhoz fűződő kapcsolatát. (És miközben vizsgálja, lehetőleg ne vegyen semmit.) Sokat elmond, hogy csak 1997-től esik egybe a Black Friday-jel.

Merész döntés volt, hogy a „ne vegyél semmit”-nap arra a napra essen, amikor a legnehezebb semmit sem venni, de ettől csak hitelesebb, nem?

Ezzel persze félig meg is ágyaztak a mozgalom föld alatti jellegének; jelenleg 65 országban szervezik meg valamilyen formában, ami soknak hangzik, de Budapesten például így nézett ki a tavalyi:

Miközben a háttérben látható plázában éppen ez történt:

A fogyasztói böjt ezzel együtt sem holmi alteros hóbort, sokkal komolyabb ügyet szolgál: a környezetvédelmet. A hivatalos felhívás bőven megérdemli, hogy szerkesztés nélkül közöljük:

Akkor történt, amikor először hallottad, hogy a jégtáblák megolvadnak a jegesmedvék alatt? Vagy amikor olvastad, hogy már az anyatej is mérgez? Vagy amikor először kóstoltál igazi, édes, lédús házi paradicsomot? Esetleg amikor rájöttél, hogy ha a föld lakosságának csak a fele úgy él, mint mi, 20 év múlva mind hullák leszünk? Ezek azok a pillanatok, amikor hirtelen valamit új szemszögből látsz, és rájössz: másképp is lehetne élni. És hogy úgy kellene élni. A Ne Vásárolj Semmit! Nap egy lépés ebben az irányban. Összefogunk és kiállunk a krónikus túlfogyasztás ellen, ami szinte minden környezeti, pszichológiai és politikai gondunk forrása. November utolsó péntekén megtagadjuk a részvételt. Magunk mögé dobjuk szokásainkat, új szemléletmódot fedezünk fel, tevékenyek leszünk a közösségeinkben.

Ehhez képest mellékes, de így is fontos cél, hogy visszaszorítsák a konkrétan a Black Friday napján elharapódzó őrületet, aminek nem csupán az a vége, hogy az emberek tonnaszámra veszik az olcsónak tűnő, ám valójában az ő életükben teljesen felesleges termékeket, hanem komoly visszaélésekre is lehetőséget ad. Magyarországon ugyanis a Fekete péntek sokkal inkább a weben zajlik, mint az „igazi” üzletekben (igaz, az utóbbiakat működtető cégek igyekeznek fizikailag is odacsábítani a vevőket, évről évre egyre nagyobb sikerrel, igaz, itthon vér még nem folyt), azaz a vásárlók látatlanban veszik az olcsónak tűnő árukat. Mit veszik, habzsolják!

Az internetes kereskedelemben az egész novemberi bevétel harmadát behozhatja ez az egyetlen nap, attól függően, hogy milyen akciókat hirdetnek meg

– nyilatkozta a hvg.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi szövetség főtitkára.

Az áruházaknak tehát még akcióstul is bőven megéri az egész, pláne, ha még csalnak is. Szintén a hvg.hu követte végig egy közepesen drága tévé „sorsát” árváltozás tekintetében, a tanulság pedig lenyűgöző. Az eredetileg 250 ezres tévé ára nyárra 150-180 ezer forint közé mérséklődött (akciók nélkül); az egyik csaló bolt szeptemberben még 170 ezerért árulta, majd az idei fekete péntekhez közeledve

papíron elkezdte 265 ezerért árulni, hogy abból a lendületből „kegyeskedjen” 32 százalékos kedvezményt adni, így a tévé már „csak” 178 ezerbe került.

Bizony, stimmel a matek: a nagy leárazás itt azt jelentette, hogy a tévé egy kicsit még drágább is volt, mint egy-két hónappal korábban.

További trükkök: mutyizás a garanciával, a rendelés visszavonása, a terméket nem is forgalmazzák, vagy az egész webshop úgy kamu, ahogy van.

A Facebook termékeny táptalaja a csaló, valójában semmit sem áruló webshopok hirdetéseinek; a közösségi oldal a jelek szerint képtelen kiszűrni a reklámokat, amik mögött nincs semmi.

Mivel nagyon meggyőzőnek tűnnek, sokan még úgy sem néznek utána az adott „üzlet” hírnevének, hogy sosem hallottak róla. A G Data vírusirtókban utazó cég szakemberei szimatoltak körbe és hajmeresztő dolgokat találtak. „Az első weboldalon kávégépeket lehet vásárolni, méghozzá rendkívül nagy kedvezménnyel: egy félmilliós gép már 40 ezer forint alatt megvásárolható” – mesélik közleményükben. „Egy megszólalásig hasonló weboldalon pedig ugyanezeket a gépeket árulják ugyanilyen kedvezménnyel. Amikor azonban a webcímeket ellenőrizzük egy whois szolgáltatás segítségével, akkor hamar kiderül, hogy az egyiket október végén, a másikat pedig novemberben, csak néhány nappal ezelőtt jegyezték be. Emellett az oldalak megbízhatatlanságára utal az is, hogy a Google keresőjébe a webcímeket beírva semmilyen más találatot nem kapunk, csak az adott webáruházakat.” Egy másik kamuoldal legalább ott lebukott, hogy a nevére rákeresve egy fórumot találtak, ahol figyelmeztették a netezőket a csalásra.

Szóval figyeljetek nagyon, használjátok a Google-t, és bár álszentség lenne azt kérnünk, hogy csatlakozzatok a „ne vásárolj semmit”-naphoz, azt azért reméljük, hogy a szívetekre teszitek a kezeteket és tényleg csak olyasmit vesztek, amire tényleg szükségetek van. Aki tényleg csatlakozik, annak persze respekt és tisztelet!