A 2. világháború utáni időkben a munkanélküliség értelmezhetetlen fogalom volt. A Kádár-rendszerben az állam egyik fő célja a teljes foglalkoztatottság volt, amiből az következett, hogy a munkanélküliség egy büntetendő állapot volt.
A „veszélyes gócokat”, mint amilyenek a kocsmák, talponállók, munkásszállók és nyomortelepek voltak, a pártszervezetek, kerületi tanácsok és ifjúsági szervezetek megfigyelés alatt tartották, és szabályos megvetés, lenézés járt azoknak, akikről úgy tűnt, inkább gurítanak le egy felest, mintsem a tervgazdálkodás malomkerekeit hajtsák.
Egészen 1989-ig az 1978-ban elfogadott a Büntető Törvénykönyv szerint nem finomkodtak azokkal, akiknek nem volt kedve dolgozni:
Az a munkaképes személy, aki munkakerülő életmódot folytat, ha korábban közveszélyes munkakerülés vétsége vagy szabálysértése miatt megbüntették és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől két év még nem telt el, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
Ilyen fordulatokat hoz a Merkúr a kapcsolataidba a következő hetekben
Nagyon nehézkes természetűek ezek a csillagjegyek
Ezt az alsóneműt három országban is betiltották
Tepsiben sült túrógombóc tejfölöntettel – krémes, puha, isteni!
Állítólag újra összejött Kucsera Gábor és Tápai Szabina
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Milliárdossal állt össze Havas Henrik
