Magyarország kúl

Olvasni ősszel a legjobb!

Kint szakad az eső, tömegesen hullanak a levelek, barátságtalanul fúj a szél. Ebben az időben olvasni a legjobb egy meleg takaró alatt. Néhány kihagyhatatlan könyvet hoztam nektek magyar íróktól őszi estékre.

Nincs is jobb annál, mint egy pokrócba bugyolálva a meleg szobából hallgatni az őszi eső kopogását, miközben bal kezünkben egy bögre forró tea gőzölög, jobban pedig egy könyvet tartunk. Bevallom, amióta három gyerek anyukája vagyok, vállalhatatlanul keveset olvasok, mégis próbálok időt szakítani néhány oldalra elalvás előtt. Ha évente egyszer ledönt a lábamról a láz, és a férjem elviszi itthonról kis utódainkat, azonnal főzök egy hársteát, belekavarok egy nagy kanál mézet, lenyelek egy keserű tablettát, és magamra húzom a takarót. Olvasok, mert kikapcsol, feltölt és gyógyít. Most összegyűjtöttem nektek néhány év kedvencét, ezek egytől egyig magyar írók tollából születtek. Irány a helyi könyvtár vagy a legközelebbi könyvesbolt, aztán lapozzunk egyet. Majd még egyet. Ígérem, értékes gondolatokkal gazdagodtok majd.

Fekete István: Tíz szál gyertya

Kötetében az író különböző emberi sorsokat mutat be, miközben megelevenedik a XX. század első felének Magyarországa. Az elbeszélések gyűjteménye elénk tárja a magyarság életének akkori arculatát, s közben egészen a keresztelőtől a halálig csonkig ég egy-egy szál gyertya. Ez a novellafüzér egy lapozható érzelmi kavalkád: megjelenik benne a születés csodája, a szeretet, a szerelem, a boldogság, a magány, a bánat, az elmúlás. Az elbeszélések között olvasható egy naplótöredék is, amely magáról az íróról szól, s közben lesütött szemekkel láthatjuk a megdöbbentő, II. világháborús pusztítást. Gondolkodásra késztet, felüdít, emlékezésre tanít, megbecsülésre ösztönöz. Miután elolvastuk a könyvet, biztosak lehetünk abban, hogy ugyan a gyertya egy élettelen tárgy, de ahogy kanóca égő gyufaszállal érintkezik, ő maga is életre kel.

Kolozsi László: Apufa

Ez a könyv gyermekeknek íródott, én az ötéves nagylányomnak olvastam fel. A történet egy testvérpárról szól, akiknek meghalt az édesapjuk. Ők mégsem törnek össze, mert bizton állítják, hogy apukájuk lelke a kerti diófába költözött. Másként ugyan, de tovább él. Hogyan reagál a gyászra egy gyerek, és miként birkózik meg a halál gondolatával egy felnőtt? Megindítóan szép történet, amit jó olvasni és jó hallgatni. Lírai mese mindenkinek. Sebgyógyító és léleksimogató történet Igor Lazin zseniális rajzaival.

Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül

De nem ám! Viszont nagyot vétünk, ha kihagyjuk az íróklasszis méltánytalanul elhanyagolt művét. Nem kell félni Móriczot olvasni! Kicsit talán újra büszkék lehetünk, s ismét rácsodálkozhatunk, mennyire gazdag, milyen választékos a magyar nyelv. Mindennapi témát dolgoz fel, nem mindennapi nyelvhasználattal. A férfi-nő kapcsolat évődő, kedvesen civakodó oldalát, a házastársak játékosságát mutatja be. Ki az a fiatal földesúr, aki három napig ünnepelteti magát, és mit szól a féktelen duhajkodáshoz a becses nej? Az író saját családjának nőtagjairól mintázta a könyv női szereplőit. Könnyed történet, ellenállhatatlan humor, húsbavágó igazságok, bájos irónia. Házasságban élőknek kötelező olvasmány!

Láng György: A Tamás-templom karnagya

Az egyik legszebb életrajzi könyv, amit valaha olvastam. Johann Sebastian Bachról, a zenei géniuszról szól a regény. Egészen kisgyerekként ismerhetjük meg, és végigkísérhetjük elmúlása napjáig. Elképzelhetjük, ahogy a régi, thüringiai zenészcsalád felneveli a későbbi zsenit az 1700-as években, részesei lehetünk Bach szerelmi csalódásainak, majd bepillanthatunk a lipcsei Tamás-templomban kántorként eltöltött évekbe. Láng György mindezt olyan lendülettel, fordulatokkal telve írja meg, hogy egy percre se tudjuk letenni a könyvet. Nemcsak azoknak ajánlom, akik értenek a kalsszikus zenéhez, akik néha hallgatják is azt. Ezt a könyvet mindenkinek olvasnia kéne, talán még kötelezővé is tenném az ének órákon.

Szabó Magda: Álarcosbál

Fontos témát feszeget az írónő: meg nem értés, magány, tanácstalanság, a tanári kar és egy család ellentétei. Kriszti nyolcadikos kamaszlány, aki a II. világháborúban elvesztette az édesanyját. Boldogan készül az iskolai álarcosbálra, ahova sikerül úgy beöltöznie, hogy senki nem ismer rá. Találkozik egy ismeretlen valakivel, akivel aztán rég elfeledett, inkább eltakart múltról beszélgetnek. Mire vége a bálnak, sok titokra fény derül: kizárt úgy új életet kezdeni, hogy a régi sebek nincsenek begyógyítva. Fontos tapasztalás ez. A tizenéveseket körülvevő minden érzelemmel teli regény, ami eredetileg kamaszkönyvnek íródott, mégsem csak nekik szól. Összefonódó történetek, egymásba kapaszkodó sorsok sokasága, és Szabó Magda csak mesél és mesél, amit nem lehet megunni. Mindent tud az emberekről. Rólunk.

Pető Péter: Leshatár

Magyarországon mindenki ért a focihoz. Na, én pont nem, ezért férjem hatására nekiveselkedtem ennek a könyvnek. És milyen jól tettem! A keserédes történetek főszereplője egy fiatal és feltörekvő játékvezető, akit több szezonon át pályáról pályára kísérhetünk a “mennyei megyei bajnokságtól” egészen az NB I kapujáig. A sztorik nem egy esetben az abszurd határát súrolják, mégis valósághűek, a szereplők pedig akár a szomszédaink is lehetnének, ettől fájdalamas igazán a felismerés, hogy ez a kétezres évek Magyarországának kegyetlenül pontos korrajza. A Leshatár olvasmányos, képtelenség letenni!

Zilahy Lajos: Valamit visz a víz

Összetartozás, szerelem, vágyakozás, megcsalás. Mindig aktuális témát választott az író, s minderről olyan igazian beszél, annyira részletgazdagon fogalmaz, hogy már-már azt hinnénk, velünk is bármikor történhet ilyen. János boldog házasságban él, egy kisfiút nevelnek feleségével, életük igazán idilli. Boldogok. Viszont egy pillanat alatt találja magát a tisztességes férj egy szerelmi háromszögben, miután kiment a Tiszából egy rejtélyes nőt. Csak úgy tajtékoznak a gondolatok ebben a műben. Realista és romantikus elemekkel átszőtt lélektani regény ez, amit az író ízléses erotikával is megfűszerezett. A nagysikerű könyvből maga az író rendezett filmet 1943-ban az egyik legsármosabb magyar színész, Jávor Pál és az egyik legcsodálatosabb színésző, Karády Katalin főszereplésével (a könyv után természetesen a mozgókép is kihagyhatatlan).

“A jó könyv a legjobb barát!” – mondogatta sokszor annak idején édesapám, de gyerekként a kötelező olvasmányokkal a hónunk alatt nehéz volt azonosulni ezzel a bölcselettel. Pedig nagy igazságot hordoz magában ez a mondat. Fantáziánk szárnyra kap, az élet nagy kérdései válaszra lelnek, gondolataink szélsebesen szaladnak tova, ha pedig elakadunk, a betűk bátran teszik meg velünk a következő lépést. Olvasni jó.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top