Egy éve hunyt el Csoóri Sándor

Éppen ma egy éve, 2016. szeptember 12-én hunyt el Csoóri Sándor. Pályája félelvénítésével emlékezünk rá.

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon, egy református parasztcsalád gyermekeként. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott.  1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évekelején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztő munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja volt.

Fotó: pim.hu

Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben, valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. Költészete az 1960-as évekre forrt ki igazán, a Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei többek között a váratlan és meglepő asszociációk sora, a személyes hangvétel és a közösségi elkötelezettség. Szakolczay Lajos így fogalmazott Csoóri Sándorról:  „Zrínyi kezéből vette ki a kardot, s Kosztolányi selyemsálát csavarta a nyakára.”

 

Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazta. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé.

A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1990-ben egy néhányak által antiszemitának minősített cikke miatt több írótársa szembefordult vele.

1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat, 1988–) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását – írja Csoóri Sándorról a Wikipedia.

Fotó: MTI/ Mohai Balázs

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró 2016. szeptember 12-én hunyt el  hosszan tartó betegség után, 86 évesen.

Idézetek Csoóri Sándortól:

  • “A félig kimondott igazságok: a középszer igazságai. Valójában hazugságnak is tekinthetők.”
  • “Régen (…) leginkább abban hitt az ember, ami láthatatlan volt a számára. Mára viszont a civilizációs eszközök jóvoltából tömérdek dolog vált előtte láthatóvá, pazar tálalásban, minden percben. Az emberiség zöme roppant hálás ezért az ajándékért. Közben eszébe se jut, hogy épp a rengeteg látvány takarja még inkább azt, amit érdemes volna látni.”
  • “A munka annyiban különbözik csak a morfiummámortól, hogy ez utóbbit mesterségesen elő lehet idézni, a munka közben megszerezhető kábulatért viszont keményen meg kell izzadni.”
  • “Tudjuk, az idő nem áll meg, de vannak dolgok, értékek, amelyek a sürgető idő ellenére is megállnak. Emberi erőfeszítés kell, hogy elpusztítsuk vagy hogy megőrizzük őket.”
  • “Aki kinyit tehát egy könyvet, mindenekelőtt önmagát nyitja ki. Nem az író s nem is az író által teremtett alakok fájdalmába vagy reményébe ütközik, hanem saját magáéba.”