Mákos guba gyümölcsökkel? Simán!

Mákos gubát legalább olyan könnyű jól csinálni, mint amennyire könnyen elronthatjuk. Száraz, fojtós guba helyett itt egy igazán szaftos, amit most, hogy még szezonja van, egy kis nektarinnal dobtunk fel.

A mákos guba alapvetően az egyik legjobb felhasználási módja a szikkadt-száraz maradék kiflinek (vagy egyébként kalácsnak is), amihez csak egy kis mák, rengeteg tej és finom hideg vaníliasodó kell, és kész. Annyira egyszerű és annyira jó, hogy nem érdemes elrontani előre cukrozott “máktöltelékkel” a finom darált helyett, és a pudingporból főzött híg sodót is mellőzném, mert nem tart hosszabb ideig, ha egy sűrű, tojásos angolkrémet főzünk mellé.

Persze azt mindig tudtam, hogy aki szereti a mákot, az a gubát valószínűleg rajongással szereti. Nálunk az étteremben (a szerző a MÁK bisztró cukrász séfje – a szerk.) évekig volt étlapon, sőt talán a legsikeresebb desszert volt, mert a magyar vendégek örültek az ismerősnek, a külföldről érkezők pedig kíváncsiak voltak a helyi, hagyományos ízre. A guba nem hagyományos módon készült, viszont a végeredmény kiadta a mákos guba érzést: puha, vajos mákos briósból, vaníliakrémből, mákhabból és meringből állt össze egy kis naranccsal. Semmi fakszni, csak gubaízek.

Szóval a mákos guba igenis megéri a belefektetett, amúgy nem túl sok munkát, mert langyosan, hidegen, másnaposan is az egyik legjobb édességünk. Ha tehetem, házilag sütök hozzá kiflit, amit évek óta Limara receptje alapján készítek: megbízható és nagyon egyszerűen kivitelezhető receptről van szó.

Ha erre nincs idő vagy lehetőség, akkor persze marad a pékségből vagy boltból a kifli, hogy vizes vagy vajas, az szinte mindegy is. A lényeg, hogy rengeteg tejet magába tudjon szívni, hogy a végeredmény ne egy kiszáradt, fojtós, nehezen emészthető felfújt legyen, amit csak a vaníliakrémmel lehet valamennyire megmenteni. Ehhez pedig sok, lehetőleg zsíros tej kell.

Ázik a kifli

A kiflisorok közé most egy réteg nektarint is tettem, egyrészt mert miért ne, másrészt a barack és a mák híresen jól mennek egymással. A középakolt gyümölcstől csak még szaftosabb lett, és nem tartom elképzelhetetlennek, hogy szederrel, szilvával vagy később körtével is ki fogom próbálni, annyira jól sikerült.

A sodóról: a citrom- vagy narancshéj az egyik kötelező eleme a mákos gubának, attól lesz friss, kiemeli a mák ízét, szóval kell bele. Ez úgy jön a sodóhoz, hogy mikor már az összes réteget befejeztem és vártam, hogy a kiflik megszívják magukat a tejjel, rájöttem, hogy a citromhéj kimaradt, és ez már sehogy nem tud a gubába kerülni. És alapvetően vaníliasodót terveztem ugye a gubához, így viszont citromos lett, ami végülis jó mentőötletnek bizonyult. Lehet, hogy innentől már így is marad a gubánk.

Mákos guba

Hozzávalók a kiflihez

  • 600 g liszt
  • 70 g puha vaj
  • 2 tk só
  • 1 ek cukor
  • 2 dl tej
  • 1,5 dl víz
  • 20 g friss élesztő

Langyos vízben felfuttatjuk az élesztőt, amit a többi hozzávalóval együtt rugalmas, nem túl kemény tésztává dagasztunk. Hagyjuk a duplájára kelni. Ezután tíz egyenlő részre osztjuk, mindegyiket téglalap alakúra nyomkodjuk, majd akkora rudakká sodorjuk őket, mint amekkora a sütőtepsink. Sütőpapírral bélelt tepsin újrakelesztjük őket. Vízzel lepermetezzük és 190 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt megsütjük. Hagyjuk kihűlni.

Hozzávalók a gubához

  • 5 db gubakifli
  • 1 liter tej
  • 2 nektarin
  • 5 ek darált mák
  • 2 ek porcukor
  • 1 kiskanál vaj

A kifliket felkarikázzuk, a mákot összekeverjük a porcukorral. Egy vajjal kikent sütőformába egy réteg kiflit teszünk, ezt megszórjuk a porcukros mák felével. A nektarint kimagozzuk és egy centis szeletekre vágva a kiflire pakoljuk.

Erre rétegezzük a maradék kiflit, megszórjuk a maradék mákkal és felöntjük egy liter tejjel.

Ez először rengetegnek tűnik, de a tenyerünkkel óvatosan nyomkodjuk bele a kifliket, hogy mindet fel tudják szívni. Tíz percig állni hagyjuk, majd 180 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütjük. Langyosan adagoljuk.

Hozzávalók a citromsodóhoz

  • 3 dl tej
  • 3 tojássárgája
  • 60 g cukor
  • 1 kk só
  • 2 citrom héja

A tejet melegíteni kezdjük egy lábasban a sóval. Eközben habverővel simára keverjük a tojássárgáját a cukorral, amihez fokozatosan, folyamatos keverés mellett csurgatjuk a meleg tej felét. Mikor simára kevertük, visszaöntjük a maradék tejhez és folyamatosan keverve addig főzzük közepes lángon, amíg a krém besűrűsödik. Belereszeljük a citromhéjat és teljesen kihűtjük.