A Magyar Fotográfia Napja nyomán 5 világhírű magyar fotóst mutatunk be

1840. augusztus 29-én, Vállas Antal a Magyar Tudományos Társaság ülésén bemutatta a dagerrotíp fotográfiai eljárás teljes folyamatát, az előkészülettől az exponáláson át egészen az utómunkálatokig. Ennek emlékére ma, azaz augusztus 29-én, ünnpeljük a Magyar Fotográfia Napját. 5 híres magyar fotóssal emlékezünk.

André Kertész, azaz Kertész Andor (1894-1985)

„Mindenki néz, de nem biztos, hogy lát is” – mondta André Kertész, aki a világ 10 leghíresebb fotográfusának egyike, a dokumentarizmus egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Magyarországi alkotói éveinek leghíresebb felvétele az Esztergomban készített Víz alatt úszó képe. 1925-ben, menyasszonya biztatására Magyarországról először Párizsba, majd az Egyesült Államokba települt.

Fotó: Steven Huszar

Moholy-Nagy László, azaz Weisz László (1895-1946)

Fényképész, festő, kirakat- és díszlettervező, tanár, a kísérleti filmek úttörője. Németországban, majd haláláig Chicagóban élt, ahol munkatársaival formatervező főiskolát alapított, és vezetett. A 125 éves Magyar Iparművészeti Egyetem 2006- ban fölvette nevét. Fotogramm című képe 2012-ben a világ tizedik legdrágább fotója lett. Híres az önárckép című képe is.

Martin Munkácsi, azaz Munkácsi Márton (1896-1963)

Életének fő állomásai: Budapest, Berlin, New York.  A szabadtéri portré és a divatfotó megteremtője.  A pocsolyaugró című képe a divatfotózás egyik legismertebb darabjává vált. Nem csak modelleket, az Egyesült Államok elnökét is fotózta, sőt szegénysoron élő fekete amerikaiakat is.

Robert Capa, azaz Friedmann Endre (1913-1954)

A háborús fotográfia nagymestere. A XX. század egyik legjelentősebb dokumentumfotósa, haditudósítója volt. 1931-ben költözött Budapestről Berlinbe, élete során öt csatatéren fotózott. „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” – valotta. Japánban halt meg, amikor munka közben egy taposóaknára lépett. Az egyik leghíresebb fotója A milicista halála.

Ata Kando, azaz Görög Etelka (1913- )

A jelenleg 103 éves Ata Kandó még a 30-as években festőművész férjével költözött Párizsba. Életművét első megközelítésben nagyjából a helyszínek szerint lehet felosztani: Párizs, Hollandia, Magyarország (1956-os menekültek) és Latin-Amerika. A háború után párizsi divatházaknak dolgozott. 1932-ben már “szelfit” is készített magáról.

Még fotó: 

• Tudod te, hogy mi az az Orbital Strangers?