Medence alján csattanó ólomkorong – a vízihoki EB-ről tudósítunk

Láttál már ragadozó halakat, amint egy náluk apróbb áldozatra rátámadnak, rátelepednek és elpusztítják? Nagyjából ez a kép jut eszedbe, ha végig nézel egy vízihoki meccset. A vízihoki kemény sport, a magyarok játsszák, az Európa Bajnokságot pedig augusztus 21. és 26. között rendezték Egerben. Nagykép, nagyriport.

– Elmegyek Egerbe, ott van a vízihoki Európa Bajnokság.
– Hogy mi van ott?
– Vízihoki Európa Bajnokság.
– Nem értelek.

Nem lepődtem meg, miután többen is visszakérdeztek, hogy hova indulok, mivel amikor 15 évvel ezelőtt életemben először mondta nekem egy gyerekkori ismerősöm (ex-úszó), hogy rátalált a vízihokira, és mostantól ezt fogja csinálni, akkor nagyjából én is azt mondtam, hogy hagyjon a hülyeségével, de amikor másodszor is megismételte, akkor visszakérdeztem, hogy mit fog csinálni. Ezt csinálja, azóta is: amolyan ragadozó halként (több ragadozó hal társaságában) kerget egy apró ütővel egy közel 1,2 kilogrammos korongot egy medence alján. Így:

Fotók: Vadnai Szabolcs

A vízihoki iszonyatosan nehéz sport: izom és tüdő bőven kellenek hozzá, Magyarország pedig elég jól áll ebből, ugyanis fent vagyunk a sport nemzetközi térképén, a középmezőny első felében – még ha ez az idei EB-n annyira nem is csúcsosodott ki.

A női válogatott, bal oldalon Filetóth Nikoletta, a csapat kapitánya.

Hogy kerül ez egyáltalán határon belülre?

A vízihoki itthon a Magyar Búvár Szakszövetség fennhatósága alá tartozik, a sport a búvársport amolyan részsportja. A kilencvenes közepén kezdték itthon játszani, de egy franciának köszönhetjük, hogy kapott némi svungot. „A 2001-es EB magyar válogatottjának egyik női tagja összejött egy francia játékossal, aki 2002-ben ideköltözött, és ő lett az edzőnk – mondja Andics Árpád, a magyar válogatott edzője és csapatkapitánya, aki nem sokkal azelőtt, egy Pesti Est hirdetésnek köszönhetően ment le edzeni. – Részben ennek a srácnak köszönhető, hogy fellendült itthon a vízihoki, 2004-ben viszont ő hazaköltözött, ekkor vettem át a helyét. A 2005-ös marseilles-i EB-n már én voltam a csapatkapitány.”

Andics Árpád

Andics azóta is lelkesen csinálja, a játékosok pedig hallgatnak rá. Ha megemeli a hangját (ettől még barátságos marad) lázadozás nélkül végzik a többiek a dolgukat, legyen szó nyújtásról…

… bemelegítő úszásról…

…vagy éppen csapatképhez pózolásról:

Kevés a játékos

Magyarország nem tobzódik vízihoki klubokban: Budapesten, Szigetváron, Pécsett és Jászberényben van csapat, Debrecenben néha úszók tartanak edzéseket. Az országos bajnokságot ennek ellenére fél évente megrendezik, egy egyesület akár több csapattal is indulhat. Andics és segédedzője, Pusztai Máté nagyjából 150 vízihoki játékosról tud, ez a szám pedig karcsú, például annak a fényében, hogy mondjuk Franciaországban vagy Új-Zélandon több tízezer igazolt játékos van, vagy például azért, mert nálunk országos szinten nagyjából 20 lány játszik, köztük többen csak hobbiból, így az ő 12 fős keretüket nem is nehéz összerakni – ehhez képest a férfi csapathoz többen is jelentkeztek, és ketten nem kerültek be a EB-keretbe.
„A lány keretben van kiskorú, és negyven év körüli játékos is, a válogatott tulajdonképpen az aktív játékosokból áll – mondja Filetóth Nikoletta csapatkapitány, aki 1999 óta vízihokizik, első világversenyére pedig egy 90 centi mély tanmedencében készült. – Sokan lány vág bele a vízihokiba, és sajnos pont akkor, amikor érett játékossá válnának, azaz huszonhárom éves koruk körül abbahagyják. Vagy azért, mert családot alapítanak, vagy azért, mert elköltöznek abból a városból, ahol edzhetnek. Néha azért sem tudnak jönni a fiatalok, mert későn vannak az edzések. Nehezen jutunk medencefelülethez, nem egyszer este fél 10-kor kezdődnek az edzések, akkor pedig nem feltétlenül engedik el a lányukat a szüleik. Ha korábban edzhetnénk, szerintem könnyebben toboroznánk játékosokat.”

A női válogatott a belgák ellen játszott meccs után, augusztus 23-án. A kép jobb oldalán a pihenő játékos.

Ki vízihokizhat?

Nem kell úszómúlt, sőt búvármúlt sem, bárki lemehet edzeni. Pusztai szerint az egykori versenyúszó játékosok általában a víz felszínén gyorsabbak a többieknél, de még ez sem feltétlenül igaz. „A vízihokiban az a fontos, hogy a 10-15 másodpercnyi víz alatt taktikázás után minél hamarabb visszaálljon a pulzus, és újra lehessen menni a víz alá – magyarázza. – Mondhatni pont ettől dől el, hogy kiből lesz topcsapat. Ellenkezően mozgunk, mint a búvárok, ők próbálnak minél gazdaságosabbak lenni a víz alatt, miközben mi sprintelünk. Olyanok a játékosok, mint egy piranha raj.” És tényleg:

A segédedző szerint a vízihoki engedékeny a testalkatot illetően. „Egy testesebb, duci fiú vagy lány is megtalálhatja helyét pont úgy, mint egy nyurga, vékony játékos. Akárcsak a szárazföldön, úgy a víz alatt is igaz, hogy egy testesebb játékos lassabban mozdul, fordul, mint egy vékony, de adott esetben nagyobbat lő nála.” Apropó. Lövés. Mint azt fentebb írtuk, egy közel 1,2 kilogrammos korongot tologatnak a játékosok a víz alatt egy rövid ütővel, és noha a vízihokit gólra játsszák, mégsem a lövés a legfontosabb, a korongfedezésen és a cselezésen nagyobb a hangsúly.

Versenyszett: az uszonyon látható fehér műanyag az ütő, amit a kesztyűs kézben fognak.

A korong azért ilyen nehéz, hogy lent maradjon a víz alján, de ettől még jó 40-50 centire el lehet emelni a medence aljától, és lehet a “magasban” is lőni. Alkar, csukló, izommunka és persze technika kell a lövéshez. A lányok általában kisebbeket lőnek a fiúknál, de a korong még egy kisebb lökéssel is képes nagyot ütni. „A csapatunkban van olyan, akinek már szakadt fel az arca, mert eltalálta a korong” – mondja Pusztai, és hozzáteszi, hogy direkt megütni valakit szabálytalanság, amiért 1, 2, sőt 5 perces kiállítás is járhat.
Figyelembe véve, hogy a világversenyeken egy meccs két 15 perces félidőből áll, még 1 perc is sok idő. A meccset egyébként négy bíró vezeti, egy a medence szélén áll, három a medencében tempózik. Szabálytalanság esetén egy eszelősen éles síphanggal állítják  le a meccset, amit a víz alatt is hallani. Ilyenkor pik-pak a felszínre úsznak a játékosok.

Superwoman.

Szóval kevés. Na de ehhez képest…

A csekély létszám és az ebből következő keretösszeállítási nehézségek ellenére a magyar játékosok és szervezők roppant lelkesek, amit a Nemzetközi Búvárszövetség (ők “ellenőrzik” világszerte a vízihokit) sem hagy figyelmen kívül: 2013-ban például Magyarországon rendezték a sportág történetének eddigi legnagyobb világbajnokságát (szintén Egerben tartották, volt elit fiú és lány, U23, U19 és masters kategória), annak a sikere pedig erősen hozzájárult ahhoz, hogy idén ugyanott, az egri Bitskey Aladár Uszodában tartsák az EB-t. Az idei rendezvény az UWH EURO 2017, azaz Underwater Hockey European Championship 2017 néven futott.

A háttérben lévő LED falon lehetett követni, hogy mi történik a víz alatt.

Európából különféle okok miatt számos csapat nem jött el, például Portugália, Írország vagy Szerbia. Pusztai azt mondta, hogy ez a végső sorrenden nem igazán változtatna. A bajnokság szerdai napján közölte, hogy 4 csapat van itt, aki fixen erősebb nálunk, a többiekkel hasonló szinten vagyunk, világszinten viszont Új-Zéland például sokkal erősebb.

Pusztai Máté. a magyar válogatott segédedzője. Szerdán, augusztus 23-án nem játszott.

A vízihoki bajnokságokra egy ország 12 fős csapatokkal nevezhet, meccsenként 2 ember kint marad a vízből, a bent lévő 10-ből pedig 6 van játékban. Sűrűn cserélnek, ami egyáltalán nem meglepő, mivel egy levegővel 10-15 másodpercet töltenek víz alatt, a játék pedig meglepően gyors, terheli a tüdőt, a szívet és az izmokat. Nézőként a meccs rövidnek tűnhet, egy játékosnak viszont aligha. A világversenyeken két 15 perces félidőt játszanak, az 1,2 kilós korong a víz alján állandó mozgásban van. Az egri uszoda “könnyű” terep, ugyanis a medence “csak” két méter mély, miközben volt már olyan nagy verseny a sportág történetében, ahol 3,6 méter mélyen játszottak – ennél mélyebb medencét a versenyszabályzat eleve nem enged. „Ha itt a felszínről lenézek a medence aljára, akkor látom, hogy mi történik, 3,6 méter mélyen viszont a játékosok apró pontoknak látszanak” – mondja Andics. A mélységen túl természetesen a pálya mérete is szabályozott: minimum 12 méter széles és 20 méter hosszú kell legyen.

Az 50 méter hosszú medencét két pályára osztják.

Mi volt az EB-n?

Az UWH EURO 2017 szerdai napján a magyar lányok Belgium ellen játszottak, és 3-2-re kikaptak, a férfi csapat Törökország ellen ment, és 8-1-re verték őket a törökök – Egerben.
„Nyerni jöttünk, de persze racionálisan kezeljük a dolgokat – mondta Andics. – A törökök ellen sem úgy szálltunk vízbe, hogy biztos kikapunk, és az, hogy 3-0 volt még csak az első félidőben, plusz lőttünk a másodikban egy gólt, jó eredmény, mivel a világ egyik legjobb csapatával játszottunk.” Mint kiderült, 10 évvel ezelőtt Törökország hasonló szinten volt, mint Magyarország, csakhogy azóta iszonyatosan sok pénzt öltek a sportba. „A törökök heti 13-14 edzést tartanak, egyes játékosaik ebből élnek, hogy vízihokiznak.” Talán ezért nem is meglepő, hogy ők álltak a dobogó felső fokára, a magyar válogatott pedig a hét indulóból a hetedik helyen végzett.

Mentális felkészülés, közvetlen a meccs előtt

„Van bennem csalódottság – mondja Andics, – de sok mindennel elégedett vagyok. Olyan csapatok, akik eddig akár 8-9 góllal is megvertek minket, most nem tudtak annyi gólt lőni nekünk, mint anno, viszont mi nekik igen.” Andics hozzátette, hogy idén a bírók sem voltak topon, őt például egyszer kiállították, miután fejen csapta az ellenfél, de mivel az a játékos döbbent arccal nézett, a bíró azt hitte, hogy Andics ütött oda, sőt amikor kikérte magának az esetet, akkor 5 percre állította ki őt. Sovány vigasz, hogy a belga utána odament hozzá elnézést kérni.

Okosan szabálytalankodni?

A női válogatott csapatkapitánya, Filetóth Nikoletta szerint sem volt túl jó a bírói gárda, a magyar válogatott tagjait is párszor kiállították. „Pedig mi inkább a technikás játékra esküszünk az erőszakos helyett – mondja. – A franciák elleni meccs után például oda is jött a bíró, hogy tanuljuk el a franciáktól a szabálytalankodást, merthogy ők tudják ezt rejtve csinálni.”

A magyar női válogatott az idei EB-n nyolc induló csapatból a hatodik helyet szerezte meg, szombati utolsó meccsüket a törökök ellen játszották, pénteken pedig a belgákat verték egy idegtépő, és fizikailag megterhelő mérkőzésen. A 2×15 perc után 2×5 perc hosszabbítás jött, ezt 2-2-vel kezdték, a belgák pedig 4-3-as győzelemmel szálltak ki a medencéből, csakhogy: „Meccs végén szóltak, hogy ne írjam alá a jegyzőkönyvet, mert bírói hiba történt” – mondja Filetóth. Mint kiderült, a bíró elnézte a kiállítási időket, és előbb engedett vissza egy belgát, így egy gól érvénytelenné vált, ezért 3-3-tól újra kellett játszani a hosszabbítást. „A játékidőben nem lőttünk gólt, ezután első lőtt gólra, azaz aranygólra játszanak a csapatok – magyarázza. – Ezt mi szereztük meg, és 4-3-ra nyertünk. Nem csodálom, hogy másnap, a törökök ellen már nem tudtunk győzni, mert leterhelt volt a csapat.”

Azért volt ott minek örülni.

Filetóth még elmondta, hogy a lányokkal most a jövő évi klubcsapatok közti EB-re készülnek, ami a férfi válogatott lehet, nem is indul. A 2018-as kanadai világbajnokságra viszont mindenképpen szeretnének mindannyian kijutni.

Van feljebb?

A vízihoki nem olimpiai sport, de úgy tudni, hogy a Nemzetközi Búvár Szövetség lobbizik ezért, csapatsportok közül ugyanis csak a szinkronúszás és a vízilabda van bent az olimpiai versenysportok közt, és ahogy Pusztai mondja: jó lenne még egy kontaktsport.
Magyarország mindig is jól szerepelt a nemzetközi vizes versenyeken, és ha többen látnák a versenysport lehetőségét a vízihokiban, azaz nagyobb keretből válogathatnának egy világversenyre, akkor nagyobb eséllyel jutnánk a dobogó közelébe is.