Illegál strandos körkép Szegedről

Lehet még fürdeni a Tiszában, de ma már érdekesen hangzik, hogy anno Szeged belvárosában is megvolt erre az esély. Mutatunk pár szegedi strandot, és elmondjuk, mi az a legális fürdőzés.

30-40 évvel ezelőtt a Tiszában még úszókosarakban lehetett fürdőzni, az idősebbek talán emlékeznek rá. A Tisza átfolyt a folyóba leengedett szabadtéri medencén, de sem az uszadék, sem a mederben azóta felhalmozódott „elrejtett” roncsok nem zavarták a belvárosban fürdőzőket – manapság viszont az úszást tiltó táblákkal tűzdeltek a szegedi partszakaszok.

Rengeteg élmény köt bennünket a parthoz, nem is lehet elmagyarázni, mit jelent egy szegedinek a Tisza part, főleg ha a szülei is itt ismerték meg egymást. Nekünk természetes, hogy a legmelegebb napokat a vízben töltjük, ezért hárman, szegedi lányok körbejártuk a folyó mindkét oldalán az illegális strandokat.

Visszakanyarodva a parthoz, megvannak az okai, hogy miért nem szabad fürdeni itt az utóbbi évtizedekben. A hivatalos strandokon biztosítani kell, hogy ne mélyüljön hirtelen a fenék, mert kellemetlen, ha a parttól három lépés után eltűnik valaki a víz alatt. Ki kell táblázni vagy bójázni a mélyvíz határát, és nem lehet olyan erős a sodrás, ami elviheti a fürdőzőt.

A folyómeder szeszélyei miatt az örvényeket lehet a legnehezebben kiszámítani, egyes esetekben nem is látszanak a vízfelszínen. Ha valaki úszás közben bekerül a folyó spiráljába, akkor van esélye megmenekülni, ha nem tiltakozik ellene és magzatpózba gömbölyödve hagyja magát vitetni a mélybe. Ott lent a mederben kiléphet, állítják a vízügyi szakértők.

Valószínűleg senki nem bánja, ha nem áll a talpába rozsdás vasdarab a víz alatt, és van egy olyan szempont is, hogy jó, ha a fürdőzők nem zavarják a horgászokat, esetleg a hajóforgalmat. Ezek a feltételek Szegeden nem mindenhol valósulnak meg, és a meder megtisztítása rengeteg pénzbe kerül.

Nincs mindenütt szépen kialakított kis lejtésű meder, nincs kimérve a mélyvíz határa, és néhol eléggé érdekes áramlatok vannak, mondjuk hídpillérek közelében. Minden tiltás ellenére a Tisza vize alkalmas a fürdésre, és minket, akik itt töltöttük a nyarakat a felnőttek felügyeletében, megtanítottak úszni, megtanítottak vigyázni magunkra és egymásra is. A parton az apró gyerekeket szemmel tartják szüleik, és nem engedik őket néhány lépésnél beljebb a vízbe, csak addig, amíg még a derekukig ér.

A pancsolás még nem számít szabálysértésnek, de a Tiszában úszni szabálytalan. Annak, aki nem csak napozni vagy megmártózni jön a partra, és az úszás mellett dönt, számolnia kell a vízi rendészettel. Az ő motorcsónakjaik vetnek hullámot a vízen, akit a vízben találnak, kiküldik a szárazra, rosszabb esetben pénzbírsággal büntethetik.

Szabályosan csak a Partfürdő egyetlen szabad strandján lehet fürödni 2014 június 1. óta, ahol egy 42 méter hosszú szakaszt bójáztak ki. Van homok, öltöző, tusoló, mosdó, röplabdapálya, büfé, sőt vízi mentőszolgálat is működik, de mégsem igazán népszerű, főleg azért, mert rövid a partszakasz.

Innen alig 200 méterrel feljebb a Laposra jár Szeged törzsközönsége, akik gyakorlatilag arcról ismerik egymást, nekik ez „a” szabad strand. Itt nincs zuhanyzó, viszont az emberek egyszerűen ezt szokták meg, ezt szeretik.

Árnyékot találunk a fák tövében, kisebb motorcsónakok kötnek ki itt, jobbról a Belvárosi híd íves alakja, szemben pedig a Dóm templom látszik.

A Laposon ezüstösen csillog a homok, amiből csorgatva cseppkőre emlékeztető várakat építünk.

A parthoz közel lágy iszappal keveredik a homok, amiből tiszai kagylók hozhatók a felszínre, az idősebbek annak idején a parázsra dobva sütötték meg őket.

A Foka és a Sárga, a folyó másik oldalán a Bertalan hídtól távolabb fekszenek, a Maros torkolatához közeli üdülőtelep szomszédságában. Ezeken a részeken talán még indokoltabb volna egy szabályos strand kialakítása, különösen a nyaralóházak közelsége miatt.

Errefelé egy folyami homok-kitermelő állami vállalat működött korábban, megszűnésekor a kitermeléshez és a homok vízi szállításához használt gépek alkatrészei, sodronykötelek, láncok maradtak a Tiszában. A víz hol lassabban, másutt hirtelen mélyülő partjain főleg kisgyerekes családok töltik az időt. Kedves, emberekhez szokott kutyákkal találkozunk.

Ezzel szemben a folyó másik oldalát sűrű erdő és ligetek borítják. Korán kelő horgásszal beszélgetünk, aki az éjjel Romániában esett esővel magyarázza a folyó reggeli zavarosságát.

A Gergő liget és Lili sétány mellett agyagos földből egyengetett lépcsők vezetnek itt a parthoz, ahol a napfelkeltét a víz túlsó oldalán látjuk meg.

Mocsaras partja miatt nehezen megközelíthető a víz, mintha a partra mászna a folyómeder, annyira sűrű itt az iszap amiben pár lépés után majdnem térdig süppedünk.

A benne található tenyérnyi nagyságú fekete kagylók miatt a Kagyló kert nevet adjuk ennek a strandnak.