Üzletileg nyereséges kivifarm működik a nyugati határnál

Jó üzleti eredménnyel termesztenek kivit nagyüzemi módszerekkel a Zala megyei Becsehelyen, a legnagyobb magyarországi ültetvény négyhektáros gyümölcsöséből tavaly óta már a hazai üzletekbe is szállítanak.

Miklós Ákos Márton a vele együtt munkálkodó édesapjától “örökölte” a kivi szeretetét, tatabányai otthonukban már az 1990-es években próbálkoztak a termesztésével. Néhány évvel ezelőtt fedezték fel a kiváló adottságokkal rendelkező Zala megyei Becsehely déli fekvésű dombjait, ahol 2012 óta nagyüzemi módszerekkel termesztik az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt. Ma négy hektáron közel háromezer tő kivi sorakozik a domboldalakon, a májusi virágzás után október közepén szüretelik, de már most roskadoznak a vesszők a gyümölcsök sokaságától.

MTI Fotó: Varga György

Mint a szakmai vezető hozzátette: ezen a környéken sokaknak volt korábban is néhány kivibokra, de nagyüzemi módszerekkel senki nem próbálkozott, pedig kiválóak az éghajlati viszonyok:szinte soha nincs mínusz 10 Celsius-foknál hidegebb, a kötött, agyagos talaj jól megtartja a vizet, bár öntözésre ennek ellenére is szükség van, a tápoldatozás és a lombtrágyázás pedig szintén profi módon zajlik – a tulajdonosok ennek ellenére szerényen csak “barkácsültetvénynek”hívják.

Miklós Ákos Márton a termést nézi négyhektáros kiviültetvényén a Zala megyei Becsehely közelében. MTI Fotó: Varga György

A dél-zalai dombokon évszázadok óta termesztenek szőlőt, de a nagy munkaigényű kisparcellás termelés inkább ráfizetéses – vélekedik Miklós Ákos Márton. A kivi azonban a lugasokká formált, erősebb támrendszert igénylő formában sokkal jövedelmezőbb a szőlőnél. Az első 300 kilogrammnyi kivit 2015-ben a fővárosi nagybani piacon értékesítették, tavaly viszont már több tonnányi mennyiséget adtak el egy nemzetközi üzletlánc hazai cégének.
Az üzletekbe kerülő dobozon is rajta áll, hogy magyar kivi Becsehelyről, a sikere pedig azért is nagy, mert az importáruhoz képest sokkal húsosabb, magasabb a szárazanyag- és cukortartalma, továbbá hónapokig eltartható hűvös helyen. Az európai üzletekben olasz és új-zélandi kivit árusítanak, de az importgyümölcs 3-4 százalékát egy-két éven belül kiválthatja a becsehelyi kivi. Az ültetvény ugyanis 8-10 éves korára éri el a maximális termőkapacitását, akkor már nagyjából 90 tonna körüli mennyiséget szüretelhetnek.
Miklós Ákos Márton – aki civilben nemzetközi tanulmányokkal foglalkozott, ma pedig már az ültetvény gondozása a főhivatása – azt is megmutatta az MTI tudósítójának, hogy a becsehelyi birtokon több tucatnyi meleget igénylő növényfaj is kiválóan megél.

MTI Fotó: Varga György

Számtalan egzotikus gyümölcsöt termesztenek még kisebb mennyiségben, van itt khakigyümölcs, füge és pekándió is, de a pálmáktól a többféle bambuszfajtáig nagyon széles a virágzó-zöldellő növények választéka. A tulajdonos mindehhez még azt is hozzátette: ők sem bánnák, ha mások is belefognának a kivitermesztésbe, sok helyen a zártkerti ingatlanok rekultivációjaként is sikerrel lehetne termelni ezt az egzotikus gyümölcsöt.

Zala megye fügében is veszettül erős.