Önkézbe vették az állami iskolát és óvodát, nagyot fejlődtek

„Ha csak egy kicsit jobb lesz a gyerekeknek, már akkor megérte!”- Taksonyban a német nemzetiségi önkormányzat a suli és az ovi fenntartója

2014 óta nagy változások történtek Taksonyban, amivel úgy tűnik, mindenki jól járt. A példa nem egyedi, a környéken több településen is a nemzetiségi önkormányzat vette át az iskolák és az óvodák fenntartását – mindenki legnagyobb örömére, hiszen azóta  folyamatosan fejlesztenek, az önkormányzat kasszájában pedig több pénz marad minden másra.

“Mertünk nagyot álmodni, és megpróbáljuk valóra váltani a célokat!” – mondja az eredendően taksonyi Bálint Gyöngyi, aki jelenleg a helyi német nemzetiségi önkormányzat elnöke. Nem mellesleg pedagógus, német szakos tanár. Jó néhány évig egy budapesti iskolában tanított, alapvetően Taksonyban élte a mindennapjait, pontosan ismeri a helyieket, a település problémáit. Később a taksonyi általános iskolában lett üresedés, és kapott az alkalmon, mert azt gondolta, ha helyben dolgozik, akkor a reggeli és a délutáni utazást is megússza. Az iskola ekkoriban még egyáltalán nem volt kellően felszerelt, mindennapos probléma volt, hogy nem voltak számítógépek, okostáblák, vagy működőképes tévék. Sok pedagógusnak gondot okozott, hogy semmilyen pluszt nem tudtak adni a gyerekeknek, mert még egy filmet is kihívás volt levetíteni. Az internetkapcsolat akadozott, és ez állandó fennakadást jelentett a tanításban. Gyöngyi ekkor határozta el, hogy valamit muszáj változtatni, és mivel az akkori igazgató folyamatosan pénzhiányra panaszkodott, így egész más megoldáson kezdte törni a fejét.

Bálint Gyöngyi

“Akkoriban már a német önkormányzat elnöke voltam, és azt hallottam Dunaharaszti német önkormányzat elnökétől, hogy a nemzetiségi önkormányzatok is átvehetik a fenntartói funkciót. Sőt, ez anyagilag még kedvezőbb megoldás is, mert az állam több pénzt fizet a fenntartónak, ha egyházi vagy nemzetiségi önkormányzatról van szó. Nem sokáig gondolkoztam azon, vajon megpróbáljuk-e, hiszen minden észérv emellett szólt: az önkormányzat büdzséjében több pénz marad, ami jó a településnek, mi pedig szintén több forrást kapunk, tehát a gyerekekre is többet tudunk költeni, vagyis mindenki jól jár. Nem volt min tépelődni, bele kellett vágnunk!” – meséli Gyöngyi, és hozzáteszi, hogy cseppet sem bánta meg, de ettől még ne higgyük egy pillanatig is, hogy könnyű volt, vagy hogy a mai napig ne dolgozna napi 10-14 órát. Azt mondja, szereti a munkáját, és úgy érzi jó úton haladnak, és a családja is támogatja az elképzeléseit.

Az első és legfontosabb az iskola megreformálása volt: a hepehupás betonkockákkal kövezett, balesetveszélyes udvart kellett újraburkolni, mert sokszor a gyerekek és a pedagógusok is elestek. Főleg télen volt néhány baleset, mert veszettül csúszott, ezért ezt sürgősen meg kellett csináltatni. Ezzel egy időben egy új wifi rendszert is kiépítettek, ezért nemcsak a gyerekek, de a tanárok is tudták végre használni az internetet. Az összes tanterembe íróasztalba épített számítógépek kerültek, amelyek össze vannak kötve projektorral, így ma már egyetlen órán sem jelenthet az gondot, ha a gyerekek filmet akarnak nézni, vagy a tanárok plusz információkkal akarják színesebbé és jobbá tenni az oktatást.

Megújult az ebédlő, és végre akadálymentes lett az iskola, így Lillának, az egyetlen mozgáskorlátozott tanulónak sem jelent gondot a bejutás. Az udvarra nemcsak korszerű burkolat, de új padok, és díszítő festmények is kerültek, így sokkal barátságosabb lett a környezet. A korszerűsítésnek koránt sincs vége, most éppen új tornatermet álmodtak meg Gyöngyiék, és jövő májusban már ott akarják tartani az órákat, mert a mostani csarnok nem elég ennyi gyereknek, főleg a mindennapos testnevelés mellett. Gera Imre, a tesi szakos igazgató-helyettes mutatja éppen nekünk, hogy hol fog állni jövőre az új tornacsarnok.

“Nagyjából 700 gyerek jár az iskolánkba, télen lehetetlen megoldani, hogy mindenki rendes tesi órán vegyen részt, mert csak egy kicsi csarnokunk van. Van egy saját diáksport egyesületünk, a Brózik Tibor Taksonyi Diáksport Egyesület, és így 12 féle szakosztályban sportolhatnak a gyerekek. Ha meglesz az új tornacsarnok, akkor bérbe tudjuk adni hétvégenként versenyekre, és mi magunk is tudunk ilyeneket rendezni, tehát bevételt tudunk majd termelni a sulinak. Lesznek végre rendes öltözők is, vagyis a gyerekeknek nem az osztályteremben kell átöltözniük a tornaórákra. A forrást persze pályázat útján nyertük, és reméljük, hogy a 2500 négyzetméter alapterületű csarnokot egy év múlva már nemcsak mi, de a környékbeli települések gyerekei is tudják használni.”

Gera  Imre hozzáteszi, hogy a térségben nagy hiány van sportolási lehetőségből, mert nem minden szülő él olyan körülmények között, hogy el tudja vinni a gyerekét edzésre Budapestre. “Így megoldódik majd ez a probléma, és a sportoló gyerekek nemcsak hasznosan töltik el az idejüket, hanem egészségesebben is nőnek fel, mint a nem sportoló társaik – folytatja. – Arról nem is beszélve, hogy a sport fegyelmet, tartást ad, és segít a koncentrációban. A mi tanulóinknak kifizeti a nemzetiségi önkormányzat a havi tagdíjat, így nem kell a szülőknek külön pénzt áldozniuk a gyerek sportolására, a mozgásra. Én ezt nemcsak azért tartom fontosnak, mert testnevelés szakos vagyok, hanem azért is, mert őszintén hiszek az egészségre, a sportra nevelésben. A költséghatékonyság jegyében terveztük a csarnokot, napelemes rendszerrel és korszerű fűtéssel lesz felszerelve, vagyis a fenntartása nem kerül majd sokba az iskolának. Természetesen akadálymentes lesz, és a hozzátartozó konditermeket is ki fogjuk használni.”

Az iskola mellett a taksonyi óvoda is a Német Nemzetiségi Önkormányzat fenntartása alá került, igaz, itt nem voltak olyan komoly problémák, mint az általános iskolában. Az óvoda ugyanis egy új, nagyon korszerű épület, előtte a régi óvodában már nem fértek el a gyerekek.

A mostani viszont első osztályú, egy helyi vállalkozó segítségével még egy kis műfüves focipálya is helyet kapott a kertben, ahol minden csoportnak külön homokozója van. Nemcsak a hatalmas kertben, de a csoportszobákban is remekül tudnak játszani a gyerekek, ugyanis itt már minden az ő igényeikre lett szabva. Minden szép és modern, színes, talán csak egy hiányossága van az óvodának: nincs légkondicionáló az épületben. A nagyon meleg nyári napokon a pici tornatermet hűtik le alvásidőre a pedagógusok, és az elviselhetetlen hőségben ott tudnak pihenni a kicsik délután. A lapostetős épület régebben gyakran beázott, de ezt a hibát mára sikerült teljesen kijavítani.

“Egy szép és modern óvodát vettünk át, 2014 óta végre van elegendő dajka, pedagógiai asszisztens, kellő számú óvodapedagógus, és nem hiányoznak a nevelést segítő munkatársak sem. A 250 férőhelyes óvoda Taksony egyik büszkesége, még a külföldről idelátogatók is elámulnak, mert ez az épület európai színvonalon várja a gyerekeket. És persze a legfontosabbat még nem mondtam: mindig olyan pedagógusokat választunk ki, akiken azt látjuk, hogy a gyerekekért dolgoznak, mert ez a legfontosabb!”- mondja Bálint Gyöngyi, a Taksonyi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

Régen így nézett ki

És ha egy üzlet beindul, akkor nincs megállás: Gyöngyi a fejébe vette, hogy az iskola épülete is egykor szuper lesz, hasonlóan az óvodáéhoz, és a kollégáival most is azon törik a fejüket, hogyan fejleszthetnének, hogyan szerezhetnének erre pénzt. Mint mondja, neki könnyű dolga van, mert ismeri a hiányosságokat, hiszen sok éven keresztül itt tanított, és azért is szerencséje van, hogy a volt kollégái mellette állnak. Ők is látják a változásokat, amelyek nemcsak a gyerekek, de a tanárok életét is megkönnyítik.

Szarka Nóra

(Fotók: Kováts Dani)