5 pusztító magyar sláger a 90-es évekből

A kilencvenes években egy sornyi jó, és egy sornyi semmilyen zenekar létezett – ma is így van. Jelen írásunk a semmilyenekkel foglalkozik, majd mutat olyat, amit tényleg érdemes volt hallgatni. Az Emergency House-tól a Quimby harmadik lemezéig.

Végül is a metró érdekes találmány, vakondként fekszünk itt egymás hegyén-hátán – képtelenség eldönteni, hogy az Erotikus Technológia Sorsbábuk című dala direkt volt ócska, és a világot szívatták meg vele, vagy a szöveg valós gondolatokat közvetített az egykori A3, később M Sat nézőinek. “Száguldó metró, mindenki fél, testemet kergeti a kéj” – vagy ez volt az elektronikus műfaj Belgája, vagy nem.

 

Az agyműtét után az indián nyelvet (mi az, hogy indián nyelv?) séróból beszélő Kozsó nem maradhat ki a felsorolásból. Kocsor Zsolt az Ámokfutók előtt Alvajárók néven dolgozott, itt még nem volt meg a Bad man és a Szomorú szamuráj kicsavart lendülete, a Crazy Dance szimplán egy vérciki, de korhű sláger káráló nővel, szintizajjal és ócska dobgéppel.

 

Már megjelent a Ganxsta Zolee és a Kartel debüt lemeze, az Egyenesen a gettóból, de a második (Jégre teszlek) még sehol nem volt, amikor a gangsta rap vonatra felszállt a G-Play, ami nagyjából annyira volt komolyan vehető hip-hop produkció, mint amennyire Dévényi Tibor klasszikus értelemben vett DJ, felépített szettekkel. A G-Play az Ess, eső ess, illetve a Gengszter korszak című dalairól ismert. Utóbbi a zenekar esszenciája, kevés összetevővel. Kiemelünk egy szövegrészletet:
“Selyeming, nadrág, márkás holmi,
Kupé merdzsó, a Rolex valódi.”

 

Kezeket fel, gyerünk, kezeket fel – üvöltötte az éjszakába az Emergency House, ami a rave vonatot választotta, betöltve ezzel az itthon tátongó piaci űrt. Innen indult MC Ducky, akit később Dopeman futtatott, a többiek eltűntek a hazai zenei életből. A zenekar egyébként Zoltán Erika (Erica C) táncstúdiójából érkezett, kiadójuk Joós István volt, Zoltán Robby D előtti élettársa, a Magneoton igazgatója.

 

Ha már Erica C és Robby D, az ő istállójukból jött az egyik első honi fiúcsapat is, a Biző Boyz, ők általában Bizö márkájú holmiban táncoltak és tátogtak. Nem hagytak akkora lábnyomot a magyar zene történetében, mint a későbbi ShyGys, amiről a fentebb már említett Kozso tehet. A Biző Boys-nak ez volt a legnagyobb slágere:

 

Miközben ennyi ócska zene szólt itthon a tévéből és a rádióból, történtek jó dolgok is. Volt egy Sexepilünk, őket rommá játszotta az MTV, teljesen érthető módon:

 

Meg egy Publo Hunnynk, ők azok:

 

1997-ben a harmadik lemezével (Majomtangó) jelentkezett a Quimby, ezen már voltak magyar nyelvű dalok, például ez, a Bordély Boogie:

 

És még hosszan sorolhatnánk a jót…