A 10 leglátványosabb színház Magyarországon

Nem is gondolnánk, mennyi történelmi eseményről, válságos és boldog időszakról mesélhetnének a magyarországi színházak ódon falai. Ha az összes épületet nem is, a következő tízet mindenképpen érdemes megnézni és megismerni.

A Vígszínház a monarchia óta a főváros ékessége

A Vígszínház épülete a főváros egyik ékessége, méghozzá már 1896-tól. A ház egy év alatt épült fel, és tükrözi a korabeli építészeti stílust, például a bejárat előtti kocsifelhajtóval, a díszes, aranyozott előcsarnokkal, a sugaras lépcsősorokkal, vagy a gyönyörűen kialakított páholyokkal. Az 1700 fős közönséget befogadni képes színházban három színpadon zajlanak az előadások. A Vígszínház rengeteg embert vonz kortárs, külföldi és magyar darabok ősbemutatóival, örökzöld musicalekkel, és olyan színész- és rendezőgárdával, mint Eszenyi Enikő vagy Alföldi Róbert.

MTI

A város sétálóutcájának különlegessége: a Pécsi Nemzeti Színház

A Pécsi Nemzeti Színház 1895-ben kezdte meg működését, a monarchia kori épület 90 évig szolgálta a művészeket és a közönséget gond nélkül. 1986-ban azonban életveszélyessé vált, és teljesen fel kellett újítani. 1991-ben némiképp új külsővel nyitott újra, a színház ekkor már korszerű forgószínpadot, speciális fény-, hang- és videórendszert is kapott. Az épület egyébként a város sétálóutcájáról nyílik, gyönyörűen megvilágított szökőkút áll előtte.

MTI / Kálmándy Ferenc

Több szempontból egyedi a Miskolci Nemzeti Színház épülete

A Miskolci Nemzeti Színház több, mint másfél évszázada, 1857-től áll a város központjában. A klasszicista és romantikus stílusban emelt épület az egyik első kőszínház a mai Magyarország területén. Építése tíz éven át zajlott, és számos kuriózummal rendelkezik a kialakítását tekintve. Az épület alsó szintjén eredetileg üzletek voltak, hogy ezek bevételéből fedezzék a színház működését.
Különleges megoldás az épületen az is, hogy egy tűztornyot húztak fel a színház tetejére. A házat az idők során többször átépítették, mostani formáját és méretét, amely kétszerese az eredetinek, az 1990-es években kapta meg, és azóta a legmodernebb technika segítségével kerülnek bemutatásra prózai, zenei és táncdarabok.

MTI / Vajda János

Különös hajó látványát kelti a Duna-parton a Nemzeti Színház

Az első Nemzeti Színház 1837-ben nyitotta meg a kapuit, egy ideig Pesti Magyar Színház néven működve. Az Astoriáról a Blaha Lujza térre, majd számos ideiglenes helyre költözött, 2000-től pedig egy teljesen új épület ad otthont számára. A Lágymányosi hídtól nem messze, a Duna pesti oldalán lévő jelenlegi épület (amely egy vízen úszó hajó látványát kelti) 15 hónap alatt készült el. A közönség öt színpadon láthatja a színház előadásait, köztük egy speciális forgószínpadon, és egy, a Duna partjára épült szabadtéri színpadon. A Nemzeti Színház építésénél a tervezők igyekeztek természetes alapanyagokat használni, azaz mészkövet, gránitot és fát. Az építmény körül parkot is létrehoztak, ahol legendás színészek szobrai láthatóak, többek között Latinovits Zoltáné és Latabár Kálmáné.

MTI

A dualizmus művészeti forradalmának eredménye a kecskeméti Katona József Színház

Magyarország területén a monarchia időszakában valóságos kulturális forradalom és színházépítési láz jelentkezett. Nem maradt ki ebből Kecskemét városa sem, ahol 1916-ban, 101 éve kezdte meg működését a Katona Józsefről elnevezett színház. Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, a színházterem pedig káprázatos látványt nyújt aranyból és bordóból kialakítva. A színház előtt Szentháromság szobor áll, amelyet barokk stílusban, a városban egykor pusztító pestisjárvány emlékére emeltek.

MTI / Ujvári Sándor

Megnyitott, és máris a tűz martalékává vált a Szegedi Nemzeti Színház

Az 1883-ban emelt Szegedi Nemzeti Színháznak izgalmas múltja van, hiszen az eredeti épület két évvel a nyitás után leégett, így az átadása után röviddel, rögtön 1886-ban újjá kellett építeni. Szinte groteszk, hogy mindez azután történt, hogy a színház pont az akkor leégett bécsi Ringtheater épen maradt díszleteit vásárolta meg. A jelenlegi épület kívül és belül is csodás látványt nyújt, a homlokzaton a múzsák szobrai kaptak helyet, és még a színházterem mennyezetének freskói is a Múzsa, Tragédia, Tánc és Zene elnevezést kapták.

MTI

Szecessziós csoda a kaposvári Csiky Gergely Színház

A magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő képviselője a Kaposvárott található Csiky Gergely Színház. 1911-ben nyitotta meg a kapuit, és már akkor 860 fős közönség befogadására volt képes. Az épület több felújításon és átalakításon átesve nyerte el jelenlegi formáját. Az odalátogatók nemcsak a színházat csodálhatják meg a belvárosban, hanem a körülötte elterülő Színház parkot is, amely szökőkútjaival a helyiek kedvenc találkozóhelye.

MTI / Kovács Tamás

Több tűzeset után döntöttek a debreceni Csokonai Nemzeti Színház megépítéséről

Debrecenben több ideiglenes játszóhely után 1865-ben adták át a város első kőszínházát. Erre azért is volt nagy szükség, mert az előző, összetákolt helyszínek leégtek. A romantikus stílusú épületet azóta többször is felújították, átalakították, legutóbb 1982-ben. Ekkor a színház modern technikai elemekkel bővült, így a magyarországi színjátszás egyik különleges helyszíne lett. A Csokonai Nemzeti Színház falai között olyan hírességek kezdték egykor a pályafutásukat, mint Mensáros László vagy Latinovits Zoltán.

MTI / Czeglédi Zsolt

Az ország egyik legelső kőszínháza a Soproni Petőfi Színház

Bár az 1840-ben megnyílt Soproni Petőfi Színház az ország egyik legelső kőszínháza, a jelenlegi épület már csak a főfalaiban azonos az eredetivel, 1909-ben ugyanis teljesen átépítették. Ennek eredményeképpen a város egy modern, különleges színházat kapott hatalmas nézőtérrel, gyönyörű kárpitozással, gyöngyös üvegcsillárokkal. A színházat a történelem eseményei megtépázták, ezért 1992-ben újjávarázsolták az épületet az eredeti, szecessziós jegyeket megőrizve.

MTI / Krizsán Csaba

A művészetek és a zene halhatatlanságát jelképezi a Magyar Állami Operaház

Az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaház Budapest egyik legfőbb látványossága. Az 1884-ben átadott épület rengeteg emlékről mesél, hiszen túlélt két világháborút, forradalmat és sztrájkokat. A neoreneszánsz stílusban épített Operaház márványból készült belső tereivel, díszes lépcsőivel, dekorációival, falfreskóival, a homlokzaton látható szobraival, minden elemével a zene és a művészetek halhatatlansága előtt tiszteleg. Számos világhírűvé vált magyar énekes indult innen, többek között Házy Erzsébet, Melis György, Kalmár Magda, és az operavilág külföldi jeles képviselői is megfordultak már itt, úgy, mint például Luciano Pavarotti és Montserrat Caballé.

MTI / Máthé Zoltán